Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell

A polisztirol szigetelőanyagokról egyre több ijesztő hír lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az ilyen típusú alapanyagokban olyan égésgátlók kerültek alkalmazásra, mint a HBCD, amelyek az emberi egészségre nagyon káros hatást gyakorolnak a bennük megtalálható bróm és egyebek miatt.

Márpedig nem volt ez mindig így, sőt mi több a polisztirol szigetelőanyagokról – mint amilyen a hungarocell – a német környezetvédelmi minisztérium még 1990-ven arra a következtetésre jutott a HBCD-t nagy mennyiségben tartalmazó polisztirén égése kapcsán, hogy ez az anyag nyílt láng mellett sem bocsát ki magából semmilyen mérgező dioxint vagy furánt. Ezáltal a fához, a gyapjúhoz vagy a műanyagok többségéhez képest az ilyen önkioltó anyagot tartalmazó szigetelők egyáltalán nem károsak az egészségre.

A tudomány jelen állása szerint

Az elmúlt évtizedekben azonban kutatások egész sora vizsgálta a HBCD-t, amiről kiderült, hogy folyamatosan párolog a polisztirol szigetelőanyagokból, és az emberi szervezetben belégzés útján képes felhalmozódni, ezáltal méreganyagként lerontani többek között az emberek nemzőképességét. A kérdéses alapanyag zsírban oldódik, és képes felgyülemleni bármilyen élőlényben, lebomlása pedig elképesztően lassú, miközben a levegőben akár nagyobb távolságra is képes eljutni, amit mi sem bizonyít jobban más, mint ezt a mesterséges alapanyagot már az Arktiszon is kimutatták.

Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell

Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell

A HBCD-t egyébiránt a nyolcvanas évek óta alkalmazzák égésgátló alapanyagként, és évente átlagosan 20 ezer tonna került legyártásra belőle – főként polisztirén panelekként, amelyeket épületszigeteléshez használtak fel. Egyetlen köbméternyi ilyen hungarocell panel átlagosan egy kilogramm HBCD-t tartalmaz, és szinte nincs olyan épület az országban, amelybe nem került volna bele kisebb vagy nagyobb mennyiségben. Az orvostudomány az évek során kifejtette, hogy ez az önkioltó alapanyag nem csak az immunrendszerre gyakorol nagyon káros hatást, hanem ezen túlmenően nemzőképtelenséget idéz elő, hovatovább károsítja az endokrin rendszert is. A HBCD annyira elterjedt a világon, hogy ma már akkor is érintkezünk vele, ha nincs belőle a közvetlen környezetünkben. Egy 2012-ben történt amerikai kutatás bebizonyította például, hogy 36 véletlenszerűen megvásárolt élelmiszer közel felében találtak kisebb vagy nagyobb mértékben ebből a mesterséges alapanyagból.

Európában már gyanús és mérgező anyagként van jelen

Miután a kutatások ilyen eredményeket hoztak, az utóbbi években folyamatosan érkeztek a szankciók a HBCD kapcsán. Az Európai Kémiai Ügynökség például már 2008-ban a mérgező anyagok között tartotta számon, miután kiderült, hogy hosszan lebomló tulajdonsága miatt képes élőlényekben akkumulációs hajlamot előidézni. Az Európai Környezeti Ügynökség 2010 óta pedig ennek hatására gyanús anyagként tartja számon, miután bizonyítást nyert még, hogy a HBCD egy a környezetben tartósa megmaradó szennyezőanyag. Ezeknek a szankcióknak a hatására a 2013 májusában megtartott ENSZ konferencián egyszerre 160 ország döntött úgy, hogy betiltják a kérdéses vegyület alkalmazását a jövőben.

Mindez azonban sokak szerint már bőven a 24. órát követően történt, hiszen hangsúlyozandó még egyszer, hogy ma már alig van olyan otthon a világon, amelyben ne találnánk kisebb vagy nagyobb mértékben polisztirol szigetelőanyagot, így a HBCD betiltásával megadtuk az esélyét annak, hogy a jövőben megtisztítsuk a világot ettől a káros anyagtól. Azonban adja magát a kérdés: mi lesz azzal a több milliárd tonna szigetelőanyaggal, amelyek jelenleg is ott vannak az épületeken?

Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell (2 hozzászólás)

  1. kíváncsi
    kíváncsi 2017-06-18 at 05:36 | Reply

    Kíváncsi vagyok, hogy közölt hír hátterében mi a tényszerű igazság.A tudományos vizsgálatok kiterjedtek arra is, hogy a párolgás sebessége,mennyisége egységnyi mennyiség tekintetében mennyi?
    Vajon a már épületekbe beépített, burkolt felületek is párolognak?
    A HBCD az emberi szervezetben milyen mennyiségben található, milyen mennyiségnél okozhat mellék hatásokat? Hogyan kerül be az élelmiszerekbe a HBCD? Hozzá értők véleményét szívesen elolvasnám.

  2. hukk
    hukk 2017-06-22 at 01:03 | Reply

    Engem is érdekelne, hogy okoz-e kárt emberi szervezetben egy beltérben elhelyezett, vakolt, festett, 5 cm vastag EPS (expandált polisztirolhab) vagy ez elenyésző mennyiség?

Hozzászólás írása