Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

Évekkel, illetve évtizedekkel ezelőtt szüleink és nagyszüleink nem igazán csináltak túl nagy problémát a só-választásból, illetve abból sem, hogy mennyi sót fogyasztanak el. Ha az étel sótlan volt, annyi sót tettek bele, amennyihez csak kedvük volt. A közelmúltban azonban az orvostudomány egyre gyakrabban hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy a mértéktelen só-fogyasztás egyáltalán nem egészséges, mert nagyobb mennyiségben könnyedén szív- és érrendszeri problémákat idézhet elő.

Miért káros az asztali konyhasó?

Azért mert, nem csak sót (NaCl) tartalmaz, hanem egyéb, káros összetevőket is (kálium, csomósodásgátló, fehérítő, stb..).

Sótlanul azonban mégsem ehetjük ételeinket, így vagy megpróbálunk mértéket tartani, vagy olyan új sófajtákat kezdünk el alkalmazni a mindennapokban az ételek ízesítéséhez, amelyek relatíve egészségesebbek.

Só és só között ugyanis általánosságban nagyon sok különbség létezik, ezáltal például míg a hagyományos konyhasó bizonyítottan káros a szervezetünkre egy bizonyos mennyiség után. Bizonyos sófélék, mint a Himalája só, vagy a parajdi só, még nagyobb mennyiségben is hasznosak a szervezetnek. Hogy mégis mi a különbség ezek között a sófélék között? Az alábbi tények és adatok talán közelebb visznek minket a válaszhoz!

Himalája só

A Himalája só, mint ahogyan azt neve is mutatja, a Himalája sóbányáiból származik, helyben bányásszák, és a tudomány jelenleg az egyik legértékesebb olyan sófajtának tartja, amelyet természetesen bányásznak, kézzel nyernek ki a földből, és semmilyen utólagos ipari kezelésnek nem vetik alá. A Himalája só kapcsán fontos még, hogy mindenféle szennyeződéstől és vegyi anyagtól mentes, hiszen a Föld legmagasabb hegyének gyomrában termelődött az évszázadok és évezredek leforgása alatt. Akárcsak a parajdi só, 84 különböző ásványi anyagot tartalmaz, és rendkívül kellemes ízzel rendelkezik.

Parajdi só

A parajdi só egykoron Magyarország egyik büszkesége volt, amelyet mind a mai napig bányásznak Erdélyben, a híres parajdi sóbányában. A világ egyik legjobb minőségű sófajtájának tekinthető, amely 84 különféle értékes ásványi anyagot tartalmaz, ennek köszönhetően kiemelkedően hasznosnak tekinthető felhasználhatósága. Ma már hazánkban is újra egyre több helyen kapható, mint egy természetes, kellemes ízű sófajta, amely jellegzetes, de nem túl erőteljes aromával rendelkezik.

Konyhasó

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

A konyhasó, avagy a nátrium-klorid a legismertebb sófajta, amelyet az emberek világszerte használnak a háztartásokban, méghozzá többnyire az ételek ízesítéséhez. Jellemzően erőteljes, csípősen sós ízzel rendelkezik, amelynek eléréséhez nagyon kevés is elegendő belőle, éppen ezért érdemes óvatosan alkalmazni és használni, pláne az egészségügyi kockázat miatt. Egy mesterségesen előállított sóféléről van szó, ami az összes só közül a legkevésbé hasznos szervezetünk számára, így nem rendelkezik értékes ásványi anyagokkal sem, kizárólag ízesítő hatása miatt alkalmazható.

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó (40 hozzászólás)

  1. Laci
    Laci 2015-11-09 at 11:35 | Reply

    1. Sót -NaCl- nemcsak azért eszünk, hogy ízesebb legyen az étel! Nátriumra(Na) és Klorid-ionra(Cl-ion) elengedhetetlenül szüksége van az embernek, állatnak, nélküle nincs élet!!!! – Azt is lehetne mondani, hogy ‘mázlisták’ vagyunk, hogy ez a két nélkülözhetetlen elem egy anyagban áll rendelkezésünkre!

    2. a Só, – legyen az Asztali(étkezési), vagy Himalája-i, vagy Parajdi, vagy éppen a Nagy-Sós Tavakról származzon – a tengerekből származik, soha és semikor nem állítják elő mesterségesen!!!, a tengerek vizéből válik ki, bepárlódik, – ha a tenger lehúzódik és üregekben(Parajd, Agtelek, stb.), tengerből kiemelkedett hegyek ‘beltengereiben'(Himalája), vagy éppen tengerszinten és tengerszint alatt(Nagy-Sós Tavak, Holt-Tenger) – és kiválik!
    Mivel a Föld keletkezésekor ‘Ősóceánt boritotta egész bolygónkat hosszú évmilliókon keresztül, így a vízben, – amely bizonyos területeken bepárlódott! – az egész Földön hozzávetőleg ugyanolyan elemi összetételű és arányú só- koncentráció alakult ki, mely sók a vízoldhatóság függvényében oldódtak be, illetve váltak ki a bepárlódás során. Azaz, rétegesen!

    3. Nem bántva egyik só-Forgalmazó érdekeit sem, bátran kijelenthetjük, hogy a NaCl(Só) tisztasága csakis attól függ, hogy ezeket a rétegeket(melyek egyébként jól elkülöníthetők!) mennyire finoman fejtik le, bányásszák ki! !a minőséget pedig mindig laboratóriumban ellenőrzik! – Az adalékanyagok hozzákeverése pedig kizárt, logikailag és üzleti okokból is!

    4. A Himalája-, a Nagy-Sós Tavak környéki-, a Parajdi -sók ilyen szempontból KEVERTnek mondhatók, tehát tartalmaznak kisebb-nagyobb mértékben más, egyébként szükséges és fontos ásványi elemeket is, (és remélhetőleg-biztosan kizárnak a bányászat során toxikus elemeket!?)
    Egyébként, ennek a kevert jellegnek köszönhető ezen sók lágyabb, kevésbé karakteres(sós) jellege is

    5. A gyógyszerkönyvi minőségű só pedig többszörösen ellenőrzött és kontrollált körülmények közt kerülhet forgalomba! (megjegyzés: A só-finomítás során kinyert mikró- és ultramikró elemek igen nagy hasznot hoznak az előállítónak)

    6. a kommentem semmiképp a fenti ‘márkás’ termék Fogyasztók és Gyártók ellen szólnak, inkább megnyugtatás céljából írtam le ezeket a tényeket!

    Köszönöm szíves figyelmüket!

    1. Sztelly
      Sztelly 2017-05-10 at 10:44 | Reply

      Végre valaki felvilágosította a cikkírót. Köszönöm Laci!

    2. Kajszi
      Kajszi 2017-07-03 at 12:46 | Reply

      Köszönjük a képbe hozást, Laci! Szerintem ez az egész sóbiznisz csak a pénzről szól – minden gyártónál – amióta el tudták érni a képviselőknél törvényhozási szinten pár éve, hogy a termék 3% alatti összetevőit nem kell feltüntetni a csomagoláson. Valószínűleg annyi szemét van benne, hogy nem férne a csomagolásra. Ezúton is köszönjük a fogyasztóvédelmi hatóságoknak, amelyek nagy ívben tesznek eme alapvető élelmiszer minőségére – bár sok más esetben jó munkát végeznek, már amennyire ez átjön felém…Körülbelül két éve vontak ki a forgalomból egy import tengeri sót, amivel nagyon elégedett voltam, azóta vergődés van a konyhámban. A betetőzés a legutóbbi “Asztali só” néven futó csíkos zacskós szemét, amitől nem kel meg a kenyértésztám. Minden más összetevőjét többször cseréltem a tésztának, arányokkal játszottam, satöbbi.No fucking way…Előtte 7 évig hibátlanul sütöttem a kenyereket. A legjobb vicc, amit találtam, egy eleve gyanús csomagolású neves bevásárlóközpontban vásárolt magyar tengeri só, összetevők bármilyen feltűntetése nélkül (!), talán ha ukrán cég dobozolásában, asztali só ízhatékonysággal és ízzel. Vicc. Szerintem bármelyik EU piacról kibasznák a magyar boltokban kapható sók nagyrészét, bár nyilván nehéz dolga van a csomagoló/gyártó cégeknek is, hiszen lehetetlen megmondani 1 millió zacskó sórol egyenként, hogy mit és milyen arányban tartalmaz csomagonként. Na, de hogy a tészta ne keljen meg egy sótól, az egész biztosan nem felel meg a konyhában évezredek óta használt só legalapvetőbb feltételeinek. Már elnézést kérek. A cikkben írtak közül az egyiket próbáltam.Utóirat: anno terveztük belföldi élelmiszer gazdag nyugat európai piacra való értékesítését: guess what…A helyi vám törvények szerint teljes részletességgel kell naplózni az előállítási folyamatot minden összetevő tételes, mennyiségi feltüntetésével, és rendszeres mintaelemzéssel ellenörzik. És ez csak egy pontja volt az állami piacellenrzésnek (!) a majdnem száz oldalat vám szabályozásban. Üdv a sóhivatlanak!

    3. Zsófi
      Zsófi 2017-09-11 at 12:47 | Reply

      A téves cikkért ki vállalja a felelősséget? Név nélkül lehet ilyeneket írni. Nagyon meg kell gondolni mikor hiszünk el valamit. Az aláírás és utánanézhetősége a névnek, a minimum.

  2. Zoli
    Zoli 2016-01-14 at 13:41 | Reply

    Belső logikátlanságokkal terhelt ez az írás. Csak figyeljük: előbb kijelenti, hogy azért káros az asztali só, mert nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, majd elkezd ajánlgatni olyan sókat, amelyekről maga is elismeri, hogy nem “tiszták”, hiszen – saját állítása szerint – 84 féle egyéb anyagot is tartalmaznak. Hol itt a logika?

    (Egyébként az sem felel meg az igazságnak, hogy a “himalájai” sót a Himalájában bányásszák – valójában több száz kilométerrel távolabb található pakisztáni sóbányákból származik; persze ez apróság.)

    Laci hozzászólásával messzemenőkig egyetértek, érdemes elolvasni!

    1. Én
      Én 2016-07-11 at 16:51 | Reply

      Azt írja, hogy szennyeződéstől és vegyi anyagoktól mentes. Továbbá azt, hogy 84 féle ásványi anyagot tartalmaz, nem egyebet. Ezek pedig hasznosak. Tiszta só, rengeteg hasznos, ásványi anyaggal. Ezzel mi a bajod??

      1. Béla
        Béla 2017-06-11 at 19:56 | Reply

        Talán az, hogy az “ásvány anyag” is szennyeződés és vegyi anyag. 😀 Hogy éppen az adott szennyező anyag hasznos-e vagy káros, az már utólagos megítélés kérdése.

  3. gigi
    gigi 2016-01-14 at 23:20 | Reply

    Politika minden szart eladnak ajóra kigyót békát mondanak

  4. OKOS
    OKOS 2016-12-21 at 13:24 | Reply

    A probléma a káliumozott sóval van!

    1. jozso
      jozso 2017-12-18 at 18:51 | Reply

      a ” soher norbi ” nátrium csökkentet ” egészséges “sót kínál ! káliummal van felturbózva . na ennél egészségtelenebb mocskot nehezebb rásózni a népre . mi ez ha nem szervezett népirtás ?

      1. Zsu
        Zsu 2018-12-02 at 12:30 | Reply

        Óriási tèvedès, ès már tudományosan megcáfolták, hogy a kálium-klorid káros. Ugyanolyan szüksèg van rá, mint a nátrium kloridra. ha kevès a kálium a szervezetben az magas vèrnyomáshoz ès a mellèkvese károsodásához vezet. Nem az a baj, hogy sok nátriumkloridot fogyasztanak, hanem.kevès káliumkloridot. A sav-bázis egyensúly fenntartásahoz mindkettőnek egyformán jelen kell lenni. Valóban lassítja a szív munkáját, ezèrt is szokták szívritmuszavarnál vagy magas pulzusszámnál a Panangint ajánlani, ami káliumból ès magnèziumból áll. Ahhoz, hogy megálljon a szív, mega dózisú káliumra van szüksèg, amit normális ètkezèsi szokások mellett lehetetlen bevinni. Másik hozzászólónsk: az ásványi anyagok, melyek a sóban vannak nem vegyi anyagok. Azok termèszetes ásványok. Kèmiai eljárással csak a szintetikus ètrendkiegèszítők /vitaminok, ásványi anyagok/ kèszülnek.

  5. OKOS
    OKOS 2016-12-21 at 13:31 | Reply

    Mit is használnak Amerikába a kivégzéseknél? Most nem jut az eszembe? Ja a

    kálium-klorid (KCl) egy fém-halogenid, melyet ahogy neve is mutatja kálium és a klór alkot.

    A kálium-klorid nagy adagban halálos. Szájon át a szervezetbe kerülve a halálos adag 2500 mg/testsúly-kilogramm. Intravénásan 100 mg/testsúly-kilogramm a halálos adag, mely a szívinfarktus tüneteit okozva szívmegálláshoz vezet, ami a keringés teljes összeomlását idézi elő. Ezután nyom nélkül felszívódik a szervezetben, ezért utólag a boncoláskor nem mutatható ki, ha valakit kálium-kloriddal mérgeztek meg.

    1. Sanyi
      Sanyi 2017-01-10 at 17:08 | Reply

      Ha szórakoztató szűndékkal írtad ezt a kommentet, akkor nagyon tetszik a humorod, ellenkező esetben kellemetlen!

      1. István
        István 2017-11-23 at 01:15 | Reply

        Kedves “Sanyi”, most én vagyok megkeveredve: amit “Okos” írt, az a színvalóság (persze lehet szórakoztató az is). Csakhogy utána lehet járni és javaslom a (amerikában is járt) szívsebész professzorunk ezzel kapcsolatos Júhtyúb (na, ez humor akart lenni), vagyis YouTube videóit, ahol egyértelmüen leírja, hogy a munkájában az a gyakorlat, hogy káliumkloriddal állítsák meg a szívet, ha müteni kell és olykor néha már 30mg-al is gondok lehettek, a páciens állapotától függöen…

        1. István
          István 2017-11-23 at 01:22 | Reply

          bocs, persze Prof. Dr. Papp Lajosra gondoltam…

  6. Emmi
    Emmi 2017-02-01 at 22:03 | Reply

    só: szükséges. Én a gyerekeimtől megvontam az “irányelvekre hivatkozva, hát úgy kiéheztek rá, hogy egy kanálnyit elnyalogattak, mire rájöttem, hogy vágynak rá, szükségük van rá. Ennyit a reformtápklálkozásról.

    A só tisztasága:állítólag 30% alatt is találtak a bolti sók közt tiszta só tartalmat, a többi szervezetre káros anyag, felhalmozódik, nem ürül ki, betegségeket okoz.

    természetes “nem tiszta” só: azt állítják, az ásványi anyag tablettákat kiválthatjuk, ha ezeket fogyasztjuk, mert olyan harmonikusan és akkora mennyiségben tartalmazzák ezeket. Így olcsóbban és természetesebben gondoskodhatunk a bevitelükről. Minél sötétebb a só, annál több benne pl. a vas. A himalája sónál 3-4-szer több a holt tengeri sóásványi anyag tartalma.

    Himalaja só: állítólag többet adnak el belőle csak Magyarországon, mint amennyit kibányásznak az egész területen. Hogy az egész világon mennyi sót adnak el,és abból mennyi származik valóban a Himalájából, ill. mit tartalmaz, ha hamis só -ez egy jó kérdés, nem találtam rá választ.

    Ne felejtsük: az állatokis eszik a sót:: nyalja a marha, a kecske, csipegeti a tyúk:kellnekik,nekünk is szükségünk van rá! Majdnem bedőltem ak evés só ajánlásnak, mostmár igény szerint sózok,nem fukarkodom vele. Az izomszatnak, szívnek létfontosságú a működéshez, és a gyerek fejlődéséhez. DE nem a bizonytalan összetételű, 70%fölött is más anyagokat tartalmazó, kockázatos bolti sók. száz forinttól lehet adalékmentes erélyi sót kapni (előfordul hogy természetesen szennyezett -szürke, kőzettörmeléknek tűnő anyaggal), kétszáz forinttól tiszta gyógyszertári minőségű sót. (Németországban ez hatezer! forint!!)

    További jó sófogyaztást!

    1. nosy
      nosy 2017-02-04 at 22:16 | Reply

      Emmi,
      csak erre reagálnék: “Himalaja só: állítólag többet adnak el belőle csak Magyarországon, mint amennyit kibányásznak az egész területen.”

      magyarországon a sófogyasztást 17g/napra becsülik (ez nagyobb mint a “világátlag”), ezt megszorozva 365*10 millióval,
      kb 62000 tonna/év fogyasztás jön ki (a csecsemőtől az aggastyánig minden állapolgárt számítva)- ebből himalája só – főleg az ára miatt maximum 10%, azaz 6200 tonna/év – csak egy pakisztáni sóbányát (https://en.wikipedia.org/wiki/Khewra_Salt_Mine) megvizsgálva 350000 tonna/év a termelés…szóval…

  7. Ani
    Ani 2017-02-07 at 09:31 | Reply

    Sziasztok! Akkor melyik fajta só egeszsegesebb?? 🙂

  8. Maria
    Maria 2017-03-11 at 21:55 | Reply

    És mi van a tngeri sóval?

  9. murino
    murino 2017-05-06 at 15:32 | Reply

    Mesterségesen előállított só?:d
    A só minősége a bányászat módján múlik. Ne vegyetek olyan sót, amiben csomósodásgátló van.

  10. Zlotya
    Zlotya 2017-06-03 at 20:07 | Reply

    A Parajdi só alumíniumot tartalmaz, ami az idegrendszer számára méreg!

  11. Gondolkodó
    Gondolkodó 2017-07-26 at 13:27 | Reply

    Kedves Zlotya.
    Mire alapozod az állításodat?

  12. akrodof
    akrodof 2017-07-29 at 17:44 | Reply

    Lehetne politika és piacmentes reális valós infót kapni a sóról….valakiről?

    1. Kristof
      Kristof 2018-12-16 at 17:55 | Reply

      Kedves akrodof!
      Nem lehet korrekt infót kapni, mert nem cél az emberek egészségben tartása. Ez minden szinten utol érhető. Nem véletlen, hogy módszeresen hiányzik a só összetétele meg egyszerűsített formában is. Legalább elvárnám, hogy a NaCl mennyisége rajta legyen a csomagoláson. Ha már a konyhasó NaCl .Ugyanis a kálium Clorid hasonlóan SOS ízű de sokkal intenzívebben, szinte csip.

  13. Biolaci
    Biolaci 2017-08-06 at 17:49 | Reply

    Én voltam az első, aki 2006-ban feljelentettem a “só”ipart, ugyanis a tengeri sókra rá volt töltve a tiszta kálisó, amire semmi szükség nincs ilyen formában! 2014-ben is feljelentettük többen a “só”ipart és visszavonattunk több mint 50 tonna(!!!!) parajdi, dési, himalája és egyéb sókat. Ezt még a hírközlő szervek is leközölték. Horváth Rozi örült, hogy az Ő sója nem került bevonásra. Azt is megnézettük és decemberben több mint 10 tonna(!!!) sóját vonattunk vissza. A visszavonások azért voltak, mert a konyhasók NaCl tartalmának el kellene érni legalább a 97 %-ot. A vissazvont sók között volt olyan só, amelyikben csak 30-40 %-os volt az NaCl tartalom és 40-50 %-os volt a KCl tartalom. Csak a rabbipecsétes kóser só, a patikában kapható sókat szabad használni, mert ezekkel gyógyítanak is (infúziók)

  14. parajdi
    parajdi 2017-08-21 at 12:19 | Reply

    Nem látok itt alumíniumot.
    PARAJDI SÓ
    VEGYI ÖSSZETÉTELE
    NaCl 98.70%
    CaCl2 0.13%
    CaSo4 0.10%
    MgCl2 0.028%
    Fe2O3 0.00056%
    H2O 0.10%
    Egyéb 0.94%
    (Zn, Cu, NH4, NO2, NO3) (forrás: Délpesti Biopiac)

  15. Béla
    Béla 2017-09-14 at 09:05 | Reply

    Kedves Parajdi!
    Egyéb 0.94% ????
    !!!!

  16. th
    th 2017-10-24 at 21:56 | Reply

    Zagyvaság.

  17. Panka
    Panka 2017-11-10 at 22:42 | Reply

    Most akkor magyarázzátok már el melyik só a jó!!!!Mert én most már semmit nem értek!!!!
    Most nem az a lényeg adalék mentes legyen a só?????Hogy tiszta só legyen.

    1. István
      István 2017-11-23 at 01:39 | Reply

      Kedves Panka,
      igekszem értelmes választ adni: a legjobb, azaz “bios” készítményekben is használt só a 99,6% NaCl, ill. nátriumklorid, gyógyszerkönyvi minöségben. Azt ahogy fentebb írták, a koser só pecséttel ellátva is kapható, ha ismersz valakit aki jogosúlt megvenni – mert nyilván gojoknak nem jár…
      Vagy külföldi importból, mint pl. az osztrák SalinenAG Austriától. Egy használható forrás a Florvita.hu.
      Ne essék gyanú – nem kapok semmi jutalekot ez infóért, magam is kutatás munkával találtam, miután Dr. Weixler-Várhegyi László (biolaci??? itt feljebb…) két-három éves Youtube-videóelöadását néztem.
      Amit hozzáfüznék, általában a testünkben létezik egy egészséges egyensúly, sokszor vissza köszön az 1:6 arány, legyen a omega3 (6 rész) és omega6 (1 rész) zsirsav aránya, legyen a nátrium (6 rész) és a kálium (1 rész) vagy ép a K2 vitamin és a D3 vitamin aránya, de lehet a magnézium és C-vitamin. Aprópopo a C-vitamin-t most vettem pont a természet azonos nevén L-aszkorbinsáv néven 3kg-al…

  18. Panka
    Panka 2017-11-10 at 22:51 | Reply

    Most olvastam hogy Pakisztán második legnagyobb Himalája só bányával rendelkezik

  19. Gergő
    Gergő 2017-12-09 at 12:23 | Reply

    Naná hogy nem csináltak belőle ügyet az ősök, mivel volt “a só”, és nem százféle így úgy baszkurált “termék”.

    Hiányolom a cikkből az adalékanyagok témakörének kifejtését, mint például a csomósodásgátló, ami mint kiderült még csak nem is azért van benne, hogy ne zárja el a kis asztali szóródat, az csak amolyan bónusz, igazából a gyártósor gépeit szeretnék óvni, azért kell egy rendkívül gyanús hangzású FerroCianid-ot enned.

    És hát ne is haragudj tisztelt cikkíró, de ennél nagyobb állatságot még az életben nem hallottam, hogy “a NaCl önmagában” méreg legyen. A nátriumklorid önmagában csak nátriumklorid, és hiányzik mellőle az amúgy szintén szükséges egyéb ásványi anyag, így helyes.

    Amit meg manapság csak úgy szimplán le konyha/asztali/étkezési -sóznak, nem azért veszélyes, mert csak NaCl, hanem éppen azért mert nem csak NaCl, hanem így úgy dúsított, gyártási folyamatok könnyítésére, eladhatóság növelésére, marketing fogásként, illetve mindenféle aktuális hivatalos hiedelmeknek, trendeknek megfelelően, amiknek azért ne higgyen senki, mert ugyanazok a f*szok hozzák őket akik tíz évente felváltva kijelentik a tojásról/margarinról/vajról/tejről, hogy gyilkos, hasznos, gyilkos, hasznos…

  20. cydor
    cydor 2018-01-03 at 15:00 | Reply

    nehogy mar minden humoristanak bedoljetek! sokan jol ellnek abbol hogy hagyjatok magatokat felrevezetni. Kicsit probaljatok meg gondolkodni… talan vissza a termeszethez alapelv segit? melyik noveny egeszegesebb amelyik mutagyan nevelkedik vagy amelyik termeszetes anyafoldben? ha mindenbol a termeszetesnel tisztabbat kerestek akkor csak laboratoriumban probaljatok ellni, hatha sikerul…
    pl az ember nem fotoszintetizal ugye? akkor nincs szuksege napfenyre se?
    ha a so termeszetesen szennyezett mas sokkal (nem mestersegesen finomitott, szintelenitett, iztelenitett csomosodasmentesitett) akkor az biztos nem jo?
    Emberek vagyunk, nem kiserleti nyulak, aki meg rabbipecsetes sot akar enni egye, senki nem tartja vissza…
    a termeszet azonos aszkorbinsav (bar en is szoktam venni, mert olcso antioxidans) nem tevesztendo ossze a termeszetessel. (az elobbi kukoricsakemenyitobol keszul gyogyszergyarban)
    *Az aszkorbinsav gazdaságosan előállítható a Reichstein és Grüssner Endre által 1936-ban kidolgozott szintézissel, ami még ma is használatos. Ez a szintézis a legolcsóbb cukorból, a D-glükózból indul ki.
    hidrogénezés, mikrobiológiai oxidáció, acetonnal kondenzálják, oxidálják, melegitik sosav mellett, majd enolizáció történik es kialakul az aszkorbinsav. 100 gramm glükózból 20-30 g aszkorbinsav nyerhető.

  21. Névtelen
    Névtelen 2018-01-22 at 21:16 | Reply

    “Az adalékanyagok hozzákeverése pedig kizárt, logikailag és üzleti okokból is!” Tényleg? Akkor miért tart egy boltban minimum egy percig, amíg olyan só találsz – ha találsz – amiben nincs csomósodásgátló rodanid?

  22. Laci
    Laci 2018-02-14 at 14:23 | Reply

    Csupa hülye. Sírok az emberi butaságtól. Ezer teszt bizonyítja, hogy a bolti só akkor árult szar nem só. Ha nem hiszed kóstold meg. A tiszta só jól esik az embernek. A sónak mondott valami szétmarja a szádat. Csak gondold végig. Gyerekként a hagymát a paradicsomot belenyomtuk a sóba! Emlékszel milyen jó volt? Nyomd bele ebbe a szarba és rájössz, hogy hülye vagy mert……

  23. Besózva
    Besózva 2018-03-27 at 23:05 | Reply

    Sziasztok. Minenki maga dönti el, hogy él ,mit eszik és mivel mérgezi magát. Egy biztos vannak olyan termékek melyek nem felelnek meg bizonyos életkörülményeknek .ezek közé tartozik a só. Mütrágyát használnak a földművesek .a neve KÁLIUM. A konyhasóban is van kálium. Az állatokat káliummal altatják el. Ugy érzem , hogy nem felel meg számomra a piacon található sók zöme. Egy kis után járással megtalálhatjuk a megfelelő minőségi sót.

    1. vilu
      vilu 2018-05-12 at 18:17 | Reply

      A Panangin, mindnekinek ajánlható szívgyógyszer kálium és magnézium. Mielőtt baromságot írsz tájékozódj 🙂

  24. vilu
    vilu 2018-05-12 at 18:12 | Reply

    Mielőtt valaki cikket ír, miért nem próbál legalább 8 általánost elvégezni?????

    ” A Himalája só a Himalája belsejében keletkezik…..” Nem, a sófélék tengeröblökben keletkeznek azok bepárlásával. ( Környezetismeret 5. 6. osztály, gimi 1. )
    A “SÓ” amúgy egy kémiai csoport, sav+ bázis = Só + víz. Lehet NaCl, KCl, stbstb…..(gimi 1.)
    A NaCl sem mesterséges, egyszerűen az a legközönségesebb, és nem tesz jót a szervezetnek, a sejtek Na-Cl rendszerét megborítja, jobb ha egyéb kationokat is tartalmaz…..EP elnöknek vagy német külügyminiszternek nem pályázik a cikk írója?:D

  25. clairvoyance
    clairvoyance 2018-05-22 at 18:01 | Reply

    Üdv!

    úgy látszik a só olyan mint a foci. mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá. 🙂
    elmondom az én verzióm:

    először is tisztázzuk a fogalmakat. a “só” nem más, mint konyhanyelven a nátrium-klorid (NaCl). az egész vegyületosztály erről kapta a nevét, tehát egy sav és egy bázis reakciójából só keletkezik. ez szervetlen vegyületeknél általában ionos kötést jelent. mivel rengetegféle sav és rengeteg bázikus anyag van, rengeteg féle só is van a természetben. tulajdonképpen a sav és a bázis nem is szeret szabadon lenni, csak sóban megkötve. persze ezeknek csak egy része oldható vízben, és csak a nátrium ill. kálium ionokat tartalmazóknak van “só” íze. ha nem a NaCl-ra gondolunk, akkor azt úgy kell megfogalmazni. pl. kálium-klorid (KCl) az a kálisó, vagy van még keserűsó, glauber-só, stb.

    táplálkozás-tudomány szempontjából a só (Nátrium-ion) egy szükséges tápanyag, amit az ásványi anyagok osztályába soroltak. ez nagyjából azt jelenti, hogy a nyomelemekhez képest sokkal többet kell fogyasztanunk belőle és minden nap.
    ugyanakkor ez a kálisóra (Kálium-ionra) is igaz, (meg a magnéziumra és a kalciumra is).

    viszont a természetben sosem fordul elő tisztán a NaCl, tehát őseink sosem ették tisztán. (egyébként minden só a tengerből származik, nem a hegy alatt keletkezett, hanem ott is tenger volt valaha, ahol most a bánya, de ettől még persze van köztük különbség.) ebből szerintem 2 dolog következik: egyrészt nem kell rögeszmésen ragaszkodnunk hozzá, hogy tisztán együk, másrészt viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mi van mellette.

    nézzük mi közül választhatunk:
    – tiszta só (NaCl)
    – szabványos bányászott (kő)só (NaCl min. 97%)
    – tengeri só
    – csökkentett nátrium (Na) tartalmú só
    – Himalája só
    – egyéb zavaros “pancsolt” sók.

    érvek-ellenérvek:
    – tiszta só: előnye, hogy nem tartalmaz jelentős szennyeződést. ellene szól viszont, hogy a természetben így nem fordul elő.

    – bányászott só: előnye, hogy nem tartalmaz mesterséges szennyeződést (már ha betartják a szabványt). hátránya: nem tudni pontosan mi van még benne. általában sok egyéb só vegyület, ami lehet akár mérgező is hosszú távon, mint pl. a fentebb említett alumínium vagy nehézfém sók. a geológiai folyamatok során sok olyan anyag szennyezheti be, aminek nem kéne benne lennie és az arányok is eltolódhatnak.

    – tengeri só: előnye, hogy “természetes” összetételű. valószínűleg sok iont szerves kötésben is tartalmazhat és viszonylag jó arányban. hátránya, hogy nem mindegy, hogy hol és hogyan csinálták. ugyanúgy lehet szennyezett, mint a bányászott vagy pancsolt is. valamint tengeri élőlények maradványai is szennyezhetik.

    – csökkentett Na tartalmú só: ez általában azt jelenti, hogy növelt kálium (KCl) tartalmú. sok helyen olvasható, hogy a kálisó milyen mérgező és rossz dolog, de én úgy gondolom, hogy a kálium ugyanolyan fontos a szervezetnek, mint a nátrium, csak kevesebb kell belőle. ugyanakkor a nátrium túladagolásába is bele lehet halni. tehát minden az arányokon múlik, ezért a KCl tartalom egyszerre előny és hátrány. ezt később kifejtem, szerintem mi következik ebből.

    -Himalája só: bár fentebb valaki kiszámolta, hogy lehetséges, hogy a Himalája só tényleg onnan származik, én mégsem vagyok teljesen meggyőzve. ha ez igaz lenne, szerintem pakisztán gazdagabb ország lenne mint a kőolajtermelő országok, ami pedig koránt sincs így. minden esetre, ha tényleg onnan van, akkor a bányászott sónál leírtak vonatkoznak rá is. ha viszont nem, akkor felmerül a kérdés, hogy mitől néz ki ugyanúgy, mintha onnan származna? (pl. festék adalékok?) és miért olyan drága? talán mert az adalékok hozzáadása pénzbe kerül? egyébként még ha nem is “pancsoltak” vele, nem hiszem, hogy van olyan piros (kis mennyiségben rózsaszín) szervetlen (só)vegyület, amit egyészséges fogyasztani.

    -egyéb sók: ha csak magnézium sók lennének az adalékok, akkor semmi gond nem lenne vele, de sajnos a legváltozatosabb egyéb hulladékokat is belekeverik, amiről senki nem tudja hogyan hat a szervezetre. első helyen állnak a cianid vegyületek (ezeknek valami E-száma is van, hogy nehogy megijedj, ha elolvasod mi van benne.) nos, a cián sokkal-sokkal mérgezőbb mint a Kálium! bár van a B vitaminok között is ciánvegyület, mégsem gondolom, hogy más formában célszerű fogyasztani. kálium-jodid (KI): igen, a szervetlen jód is méreg! badarság, hogy egészséges. ilyen formában nem hasznosul, csak bajt okoz. esetleg terápiás célból érdemes csak fogyasztani, ha orvos felírja bizonyos betegségekben. sajnos mam már annyira elterjedt ez az adalék, hogy még a legtöbb péksüteményt is ezzel sütik, de ami még rosszabb, ha azt látod, hogy valamiben “étkezési só” van, sosem lehetsz benne biztos, hogy jódozott-e vagy sem. ezt kötelezővé kéne tenni, hogy egyértelműen ráírják! de ezeken kívül bármi más adalékot látunk ráírva, annak biztos, hogy semmi keresnivalója nincs benne.

    ezek után már biztos sejtitek, hogy nem tudok senkit meggyőzni egyértelmű tényekkel, hogy melyik is az ideális és a többit felejtsük el.
    szerintem a tények alapján mindenki vonja le a saját következtetését, hogy neki mi az optimális.

    ha valakit érdekel, én ezeket vontam le:
    főbb irányelveim: tisztaság, szennyezettség minimalizálása, ionok megfelelő aránya, temészetközeliség.
    sok helyen hallható a kálisó már-már vallásos üldözése (ezeknek forrása általában egy irányba mutat. itt jegyzem meg mellékesen, hogy a sajtokba kevert szervetlen kalcium-klorid (CaCl), amit egyébként útszóró sóként is használnak, érdekes módon nem vált ki ilyen indulatokat.), ugyanakkor a másik irányból a nátrium “(ál)tudományos” üldözése is megfigyelhető. én úgy gondolom az igazság valahol középen van. halgassuk meg mindkét oldalt!
    bár a “Paleós” elvekkel globálisan nem értek egyet, egyik itthoni apostolának (Szendi Gábor) honlapján érdemes elolvasni a kálisóról szóló cikkeket. emberünkről tudni illik, hogy nem úgy “mondja meg a frankót”, hogy ez van és kész, hanem komoly, friss kutatási eredményeket is csatol a mondandójához alátámasztásul. ugyanitt pl. az is olvasható, hogy a magas vérnyomás ellen kitalált csökkentett só tartalmú étrend még a magas vérnyomás betegségben szenvedők körében is csak 3%-ban csökkenti a vérnyomást, ergó kb. semmit sem ér. ellenben a só megvonása könnyen okozhat komoly megbetegedéseket, pl. gyaníthatóan felelős a cukorbetegség kialakulásában is. tehát, ha az ember kívánja, szerintem nyugodtan egyen annyit, amennyi jól esik. (adjunk sótartót a gyereknek az iskolába!) és ha már többet eszünk belőle, akkor legyen minél tisztább, mert különben a méregből is több lesz.
    alapvetően én nem hiszem, hogy a szervetlen sók (kivéve kálium és nátrium) jól hasznosulnak a szervezetben, inkább mindenhol kicsapódnak, ahol nem kellene ezért ezeket próbálom minimalizálni. vízből is tisztítottat iszok, nem ásványvizet. (utánsózó nélkül!) lásd. Országh József professzor ajánlásait a témában. (“víz önellátó”)
    a cianid és a jód egyértelműen méreg!
    a kálium és a nátrium arányában sajnos nem lehet egyértelmű állást foglalni, mert ez tőled függ; leginkább az étkezésedtől.
    sajnos manapság az ételek tápértéke erősen csökkent, így könnyen kialakulhat pl. káliumhiány, ami ugyanolyan veszélyes, mint a túladagolása.
    valójában minden nap meg kellene az embernek mérnie a vére Na+ ill. K+ szintjét és ennek függvényében fogyasztania mindkettőből, de persze ez a gyakorlatban lehetetlen.

    tehát végkövetkeztetésként:
    én jelenleg leginkább tiszta sót fogyasztok (mert tiszta) és tengerit (mert természetes). (tehát nem vagyok teljesen rögeszmés 🙂 )
    az egyéb ásványokat és nyomelemeket inkább szerves formában próbálom bevinni, főleg természetes úton, de akár táplálékkiegészítő formájában is. (pl. kelp jód, magnézium-citrát)
    viszont az utóbbi időben, bár sok paradicsomot fogyasztok (és nem a krumpli formájú sápadt narancssárga ízetlen förmedvényre gondolok) mégis úgy érzem, hogy káliumban hiányom van, ezért erősen gondolkodok a csökkentett Na tartalmú só használatán is (persze nem túlzásba vive). csak eddig nem tudtam hol kapni, de fentebb valaki szerencsére felvilágosított, bár nem pont ezzel a szándékkal. 😉

  26. Tassi
    Tassi 2018-09-18 at 21:33 | Reply

    Ha a só 98,7%-a NaCl akkor a maradék 1,3%-ban oly kevés KCl van. Mlért kell ettől félni? A növényekben eredetileg sok káliumnak kéne lenni de az mára kifogyott. Mostanra meg szaporodtak a Kálium hiányos emberek, betegek. A Ringer Infúziós oldatban is van Kálium-klorid. és ha az ember kórházba kerül egyből nyomatják bele. A legegyszerűbb Ringer oldat összetétele literenként:
    8,60 g nátrium-klorid
    0,30 g kálium-klorid
    0,33 g kalcium-klorid
    A desztillált víztől is félnek az emberek, hogy abban nincs semmi és az kimossa az ásványi anyagokat a szervezetből.
    Infúzióban is desztillált vizet használnak akkor most a doki megbetegit?

Hozzászólás írása