Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

Évekkel, illetve évtizedekkel ezelőtt szüleink és nagyszüleink nem igazán csináltak túl nagy problémát a só-választásból, illetve abból sem, hogy mennyi sót fogyasztanak el. Ha az étel sótlan volt, annyi sót tettek bele, amennyihez csak kedvük volt. A közelmúltban azonban az orvostudomány egyre gyakrabban hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy a mértéktelen só-fogyasztás egyáltalán nem egészséges, mert nagyobb mennyiségben könnyedén szív- és érrendszeri problémákat idézhet elő.

Miért káros az asztali konyhasó?

Azért mert, nem csak sót (NaCl) tartalmaz, hanem egyéb, káros összetevőket is (kálium, csomósodásgátló, fehérítő, stb..).

Sótlanul azonban mégsem ehetjük ételeinket, így vagy megpróbálunk mértéket tartani, vagy olyan új sófajtákat kezdünk el alkalmazni a mindennapokban az ételek ízesítéséhez, amelyek relatíve egészségesebbek.

Só és só között ugyanis általánosságban nagyon sok különbség létezik, ezáltal például míg a hagyományos konyhasó bizonyítottan káros a szervezetünkre egy bizonyos mennyiség után. Bizonyos sófélék, mint a Himalája só, vagy a parajdi só, még nagyobb mennyiségben is hasznosak a szervezetnek. Hogy mégis mi a különbség ezek között a sófélék között? Az alábbi tények és adatok talán közelebb visznek minket a válaszhoz!

Himalája só

A Himalája só, mint ahogyan azt neve is mutatja, a Himalája sóbányáiból származik, helyben bányásszák, és a tudomány jelenleg az egyik legértékesebb olyan sófajtának tartja, amelyet természetesen bányásznak, kézzel nyernek ki a földből, és semmilyen utólagos ipari kezelésnek nem vetik alá. A Himalája só kapcsán fontos még, hogy mindenféle szennyeződéstől és vegyi anyagtól mentes, hiszen a Föld legmagasabb hegyének gyomrában termelődött az évszázadok és évezredek leforgása alatt. Akárcsak a parajdi só, 84 különböző ásványi anyagot tartalmaz, és rendkívül kellemes ízzel rendelkezik.

Parajdi só

A parajdi só egykoron Magyarország egyik büszkesége volt, amelyet mind a mai napig bányásznak Erdélyben, a híres parajdi sóbányában. A világ egyik legjobb minőségű sófajtájának tekinthető, amely 84 különféle értékes ásványi anyagot tartalmaz, ennek köszönhetően kiemelkedően hasznosnak tekinthető felhasználhatósága. Ma már hazánkban is újra egyre több helyen kapható, mint egy természetes, kellemes ízű sófajta, amely jellegzetes, de nem túl erőteljes aromával rendelkezik.

Konyhasó

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó

A konyhasó, avagy a nátrium-klorid a legismertebb sófajta, amelyet az emberek világszerte használnak a háztartásokban, méghozzá többnyire az ételek ízesítéséhez. Jellemzően erőteljes, csípősen sós ízzel rendelkezik, amelynek eléréséhez nagyon kevés is elegendő belőle, éppen ezért érdemes óvatosan alkalmazni és használni, pláne az egészségügyi kockázat miatt. Egy mesterségesen előállított sóféléről van szó, ami az összes só közül a legkevésbé hasznos szervezetünk számára, így nem rendelkezik értékes ásványi anyagokkal sem, kizárólag ízesítő hatása miatt alkalmazható.

Sók összehasonlítása: himalája só vs. parajdi só vs. konyhasó (25 hozzászólás)

  1. Laci
    Laci 2015-11-09 at 11:35 | Reply

    1. Sót -NaCl- nemcsak azért eszünk, hogy ízesebb legyen az étel! Nátriumra(Na) és Klorid-ionra(Cl-ion) elengedhetetlenül szüksége van az embernek, állatnak, nélküle nincs élet!!!! – Azt is lehetne mondani, hogy ‘mázlisták’ vagyunk, hogy ez a két nélkülözhetetlen elem egy anyagban áll rendelkezésünkre!

    2. a Só, – legyen az Asztali(étkezési), vagy Himalája-i, vagy Parajdi, vagy éppen a Nagy-Sós Tavakról származzon – a tengerekből származik, soha és semikor nem állítják elő mesterségesen!!!, a tengerek vizéből válik ki, bepárlódik, – ha a tenger lehúzódik és üregekben(Parajd, Agtelek, stb.), tengerből kiemelkedett hegyek ‘beltengereiben’(Himalája), vagy éppen tengerszinten és tengerszint alatt(Nagy-Sós Tavak, Holt-Tenger) – és kiválik!
    Mivel a Föld keletkezésekor ‘Ősóceánt boritotta egész bolygónkat hosszú évmilliókon keresztül, így a vízben, – amely bizonyos területeken bepárlódott! – az egész Földön hozzávetőleg ugyanolyan elemi összetételű és arányú só- koncentráció alakult ki, mely sók a vízoldhatóság függvényében oldódtak be, illetve váltak ki a bepárlódás során. Azaz, rétegesen!

    3. Nem bántva egyik só-Forgalmazó érdekeit sem, bátran kijelenthetjük, hogy a NaCl(Só) tisztasága csakis attól függ, hogy ezeket a rétegeket(melyek egyébként jól elkülöníthetők!) mennyire finoman fejtik le, bányásszák ki! !a minőséget pedig mindig laboratóriumban ellenőrzik! – Az adalékanyagok hozzákeverése pedig kizárt, logikailag és üzleti okokból is!

    4. A Himalája-, a Nagy-Sós Tavak környéki-, a Parajdi -sók ilyen szempontból KEVERTnek mondhatók, tehát tartalmaznak kisebb-nagyobb mértékben más, egyébként szükséges és fontos ásványi elemeket is, (és remélhetőleg-biztosan kizárnak a bányászat során toxikus elemeket!?)
    Egyébként, ennek a kevert jellegnek köszönhető ezen sók lágyabb, kevésbé karakteres(sós) jellege is

    5. A gyógyszerkönyvi minőségű só pedig többszörösen ellenőrzött és kontrollált körülmények közt kerülhet forgalomba! (megjegyzés: A só-finomítás során kinyert mikró- és ultramikró elemek igen nagy hasznot hoznak az előállítónak)

    6. a kommentem semmiképp a fenti ‘márkás’ termék Fogyasztók és Gyártók ellen szólnak, inkább megnyugtatás céljából írtam le ezeket a tényeket!

    Köszönöm szíves figyelmüket!

    1. Sztelly
      Sztelly 2017-05-10 at 10:44 | Reply

      Végre valaki felvilágosította a cikkírót. Köszönöm Laci!

    2. Kajszi
      Kajszi 2017-07-03 at 12:46 | Reply

      Köszönjük a képbe hozást, Laci! Szerintem ez az egész sóbiznisz csak a pénzről szól – minden gyártónál – amióta el tudták érni a képviselőknél törvényhozási szinten pár éve, hogy a termék 3% alatti összetevőit nem kell feltüntetni a csomagoláson. Valószínűleg annyi szemét van benne, hogy nem férne a csomagolásra. Ezúton is köszönjük a fogyasztóvédelmi hatóságoknak, amelyek nagy ívben tesznek eme alapvető élelmiszer minőségére – bár sok más esetben jó munkát végeznek, már amennyire ez átjön felém…Körülbelül két éve vontak ki a forgalomból egy import tengeri sót, amivel nagyon elégedett voltam, azóta vergődés van a konyhámban. A betetőzés a legutóbbi “Asztali só” néven futó csíkos zacskós szemét, amitől nem kel meg a kenyértésztám. Minden más összetevőjét többször cseréltem a tésztának, arányokkal játszottam, satöbbi.No fucking way…Előtte 7 évig hibátlanul sütöttem a kenyereket. A legjobb vicc, amit találtam, egy eleve gyanús csomagolású neves bevásárlóközpontban vásárolt magyar tengeri só, összetevők bármilyen feltűntetése nélkül (!), talán ha ukrán cég dobozolásában, asztali só ízhatékonysággal és ízzel. Vicc. Szerintem bármelyik EU piacról kibasznák a magyar boltokban kapható sók nagyrészét, bár nyilván nehéz dolga van a csomagoló/gyártó cégeknek is, hiszen lehetetlen megmondani 1 millió zacskó sórol egyenként, hogy mit és milyen arányban tartalmaz csomagonként. Na, de hogy a tészta ne keljen meg egy sótól, az egész biztosan nem felel meg a konyhában évezredek óta használt só legalapvetőbb feltételeinek. Már elnézést kérek. A cikkben írtak közül az egyiket próbáltam.Utóirat: anno terveztük belföldi élelmiszer gazdag nyugat európai piacra való értékesítését: guess what…A helyi vám törvények szerint teljes részletességgel kell naplózni az előállítási folyamatot minden összetevő tételes, mennyiségi feltüntetésével, és rendszeres mintaelemzéssel ellenörzik. És ez csak egy pontja volt az állami piacellenrzésnek (!) a majdnem száz oldalat vám szabályozásban. Üdv a sóhivatlanak!

    3. Zsófi
      Zsófi 2017-09-11 at 12:47 | Reply

      A téves cikkért ki vállalja a felelősséget? Név nélkül lehet ilyeneket írni. Nagyon meg kell gondolni mikor hiszünk el valamit. Az aláírás és utánanézhetősége a névnek, a minimum.

  2. Zoli
    Zoli 2016-01-14 at 13:41 | Reply

    Belső logikátlanságokkal terhelt ez az írás. Csak figyeljük: előbb kijelenti, hogy azért káros az asztali só, mert nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, majd elkezd ajánlgatni olyan sókat, amelyekről maga is elismeri, hogy nem “tiszták”, hiszen – saját állítása szerint – 84 féle egyéb anyagot is tartalmaznak. Hol itt a logika?

    (Egyébként az sem felel meg az igazságnak, hogy a “himalájai” sót a Himalájában bányásszák – valójában több száz kilométerrel távolabb található pakisztáni sóbányákból származik; persze ez apróság.)

    Laci hozzászólásával messzemenőkig egyetértek, érdemes elolvasni!

    1. Én
      Én 2016-07-11 at 16:51 | Reply

      Azt írja, hogy szennyeződéstől és vegyi anyagoktól mentes. Továbbá azt, hogy 84 féle ásványi anyagot tartalmaz, nem egyebet. Ezek pedig hasznosak. Tiszta só, rengeteg hasznos, ásványi anyaggal. Ezzel mi a bajod??

      1. Béla
        Béla 2017-06-11 at 19:56 | Reply

        Talán az, hogy az “ásvány anyag” is szennyeződés és vegyi anyag. :D Hogy éppen az adott szennyező anyag hasznos-e vagy káros, az már utólagos megítélés kérdése.

  3. gigi
    gigi 2016-01-14 at 23:20 | Reply

    Politika minden szart eladnak ajóra kigyót békát mondanak

  4. OKOS
    OKOS 2016-12-21 at 13:24 | Reply

    A probléma a káliumozott sóval van!

  5. OKOS
    OKOS 2016-12-21 at 13:31 | Reply

    Mit is használnak Amerikába a kivégzéseknél? Most nem jut az eszembe? Ja a

    kálium-klorid (KCl) egy fém-halogenid, melyet ahogy neve is mutatja kálium és a klór alkot.

    A kálium-klorid nagy adagban halálos. Szájon át a szervezetbe kerülve a halálos adag 2500 mg/testsúly-kilogramm. Intravénásan 100 mg/testsúly-kilogramm a halálos adag, mely a szívinfarktus tüneteit okozva szívmegálláshoz vezet, ami a keringés teljes összeomlását idézi elő. Ezután nyom nélkül felszívódik a szervezetben, ezért utólag a boncoláskor nem mutatható ki, ha valakit kálium-kloriddal mérgeztek meg.

    1. Sanyi
      Sanyi 2017-01-10 at 17:08 | Reply

      Ha szórakoztató szűndékkal írtad ezt a kommentet, akkor nagyon tetszik a humorod, ellenkező esetben kellemetlen!

  6. Emmi
    Emmi 2017-02-01 at 22:03 | Reply

    só: szükséges. Én a gyerekeimtől megvontam az “irányelvekre hivatkozva, hát úgy kiéheztek rá, hogy egy kanálnyit elnyalogattak, mire rájöttem, hogy vágynak rá, szükségük van rá. Ennyit a reformtápklálkozásról.

    A só tisztasága:állítólag 30% alatt is találtak a bolti sók közt tiszta só tartalmat, a többi szervezetre káros anyag, felhalmozódik, nem ürül ki, betegségeket okoz.

    természetes “nem tiszta” só: azt állítják, az ásványi anyag tablettákat kiválthatjuk, ha ezeket fogyasztjuk, mert olyan harmonikusan és akkora mennyiségben tartalmazzák ezeket. Így olcsóbban és természetesebben gondoskodhatunk a bevitelükről. Minél sötétebb a só, annál több benne pl. a vas. A himalája sónál 3-4-szer több a holt tengeri sóásványi anyag tartalma.

    Himalaja só: állítólag többet adnak el belőle csak Magyarországon, mint amennyit kibányásznak az egész területen. Hogy az egész világon mennyi sót adnak el,és abból mennyi származik valóban a Himalájából, ill. mit tartalmaz, ha hamis só -ez egy jó kérdés, nem találtam rá választ.

    Ne felejtsük: az állatokis eszik a sót:: nyalja a marha, a kecske, csipegeti a tyúk:kellnekik,nekünk is szükségünk van rá! Majdnem bedőltem ak evés só ajánlásnak, mostmár igény szerint sózok,nem fukarkodom vele. Az izomszatnak, szívnek létfontosságú a működéshez, és a gyerek fejlődéséhez. DE nem a bizonytalan összetételű, 70%fölött is más anyagokat tartalmazó, kockázatos bolti sók. száz forinttól lehet adalékmentes erélyi sót kapni (előfordul hogy természetesen szennyezett -szürke, kőzettörmeléknek tűnő anyaggal), kétszáz forinttól tiszta gyógyszertári minőségű sót. (Németországban ez hatezer! forint!!)

    További jó sófogyaztást!

    1. nosy
      nosy 2017-02-04 at 22:16 | Reply

      Emmi,
      csak erre reagálnék: “Himalaja só: állítólag többet adnak el belőle csak Magyarországon, mint amennyit kibányásznak az egész területen.”

      magyarországon a sófogyasztást 17g/napra becsülik (ez nagyobb mint a “világátlag”), ezt megszorozva 365*10 millióval,
      kb 62000 tonna/év fogyasztás jön ki (a csecsemőtől az aggastyánig minden állapolgárt számítva)- ebből himalája só – főleg az ára miatt maximum 10%, azaz 6200 tonna/év – csak egy pakisztáni sóbányát (https://en.wikipedia.org/wiki/Khewra_Salt_Mine) megvizsgálva 350000 tonna/év a termelés…szóval…

  7. Ani
    Ani 2017-02-07 at 09:31 | Reply

    Sziasztok! Akkor melyik fajta só egeszsegesebb?? :-)

  8. Maria
    Maria 2017-03-11 at 21:55 | Reply

    És mi van a tngeri sóval?

  9. murino
    murino 2017-05-06 at 15:32 | Reply

    Mesterségesen előállított só?:d
    A só minősége a bányászat módján múlik. Ne vegyetek olyan sót, amiben csomósodásgátló van.

  10. Zlotya
    Zlotya 2017-06-03 at 20:07 | Reply

    A Parajdi só alumíniumot tartalmaz, ami az idegrendszer számára méreg!

  11. Gondolkodó
    Gondolkodó 2017-07-26 at 13:27 | Reply

    Kedves Zlotya.
    Mire alapozod az állításodat?

  12. akrodof
    akrodof 2017-07-29 at 17:44 | Reply

    Lehetne politika és piacmentes reális valós infót kapni a sóról….valakiről?

  13. Biolaci
    Biolaci 2017-08-06 at 17:49 | Reply

    Én voltam az első, aki 2006-ban feljelentettem a “só”ipart, ugyanis a tengeri sókra rá volt töltve a tiszta kálisó, amire semmi szükség nincs ilyen formában! 2014-ben is feljelentettük többen a “só”ipart és visszavonattunk több mint 50 tonna(!!!!) parajdi, dési, himalája és egyéb sókat. Ezt még a hírközlő szervek is leközölték. Horváth Rozi örült, hogy az Ő sója nem került bevonásra. Azt is megnézettük és decemberben több mint 10 tonna(!!!) sóját vonattunk vissza. A visszavonások azért voltak, mert a konyhasók NaCl tartalmának el kellene érni legalább a 97 %-ot. A vissazvont sók között volt olyan só, amelyikben csak 30-40 %-os volt az NaCl tartalom és 40-50 %-os volt a KCl tartalom. Csak a rabbipecsétes kóser só, a patikában kapható sókat szabad használni, mert ezekkel gyógyítanak is (infúziók)

  14. parajdi
    parajdi 2017-08-21 at 12:19 | Reply

    Nem látok itt alumíniumot.
    PARAJDI SÓ
    VEGYI ÖSSZETÉTELE
    NaCl 98.70%
    CaCl2 0.13%
    CaSo4 0.10%
    MgCl2 0.028%
    Fe2O3 0.00056%
    H2O 0.10%
    Egyéb 0.94%
    (Zn, Cu, NH4, NO2, NO3) (forrás: Délpesti Biopiac)

  15. Béla
    Béla 2017-09-14 at 09:05 | Reply

    Kedves Parajdi!
    Egyéb 0.94% ????
    !!!!

  16. th
    th 2017-10-24 at 21:56 | Reply

    Zagyvaság.

  17. Panka
    Panka 2017-11-10 at 22:42 | Reply

    Most akkor magyarázzátok már el melyik só a jó!!!!Mert én most már semmit nem értek!!!!
    Most nem az a lényeg adalék mentes legyen a só?????Hogy tiszta só legyen.

  18. Panka
    Panka 2017-11-10 at 22:51 | Reply

    Most olvastam hogy Pakisztán második legnagyobb Himalája só bányával rendelkezik

Hozzászólás írása