A polisztirol szigetelőanyagokról egyre több ijesztő hír lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az ilyen típusú alapanyagokban olyan égésgátlók kerültek alkalmazásra, mint a HBCD, amelyek az emberi egészségre nagyon káros hatást gyakorolnak a bennük megtalálható bróm és egyebek miatt.
Márpedig nem volt ez mindig így, sőt mi több a polisztirol szigetelőanyagokról – mint amilyen a hungarocell – a német környezetvédelmi minisztérium még 1990-ven arra a következtetésre jutott a HBCD-t nagy mennyiségben tartalmazó polisztirén égése kapcsán, hogy ez az anyag nyílt láng mellett sem bocsát ki magából semmilyen mérgező dioxint vagy furánt. Ezáltal a fához, a gyapjúhoz vagy a műanyagok többségéhez képest az ilyen önkioltó anyagot tartalmazó szigetelők egyáltalán nem károsak az egészségre.
- Poliuretán szigetelő hab: purmester.hu
A tudomány jelen állása szerint
Az elmúlt évtizedekben azonban kutatások egész sora vizsgálta a HBCD-t, amiről kiderült, hogy folyamatosan párolog a polisztirol szigetelőanyagokból, és az emberi szervezetben belégzés útján képes felhalmozódni, ezáltal méreganyagként lerontani többek között az emberek nemzőképességét. A kérdéses alapanyag zsírban oldódik, és képes felgyülemleni bármilyen élőlényben, lebomlása pedig elképesztően lassú, miközben a levegőben akár nagyobb távolságra is képes eljutni, amit mi sem bizonyít jobban más, mint ezt a mesterséges alapanyagot már az Arktiszon is kimutatták.
Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell
A HBCD-t egyébiránt a nyolcvanas évek óta alkalmazzák égésgátló alapanyagként, és évente átlagosan 20 ezer tonna került legyártásra belőle – főként polisztirén panelekként, amelyeket épületszigeteléshez használtak fel. Egyetlen köbméternyi ilyen hungarocell panel átlagosan egy kilogramm HBCD-t tartalmaz, és szinte nincs olyan épület az országban, amelybe nem került volna bele kisebb vagy nagyobb mennyiségben. Az orvostudomány az évek során kifejtette, hogy ez az önkioltó alapanyag nem csak az immunrendszerre gyakorol nagyon káros hatást, hanem ezen túlmenően nemzőképtelenséget idéz elő, hovatovább károsítja az endokrin rendszert is. A HBCD annyira elterjedt a világon, hogy ma már akkor is érintkezünk vele, ha nincs belőle a közvetlen környezetünkben. Egy 2012-ben történt amerikai kutatás bebizonyította például, hogy 36 véletlenszerűen megvásárolt élelmiszer közel felében találtak kisebb vagy nagyobb mértékben ebből a mesterséges alapanyagból.
Európában már gyanús és mérgező anyagként van jelen
Miután a kutatások ilyen eredményeket hoztak, az utóbbi években folyamatosan érkeztek a szankciók a HBCD kapcsán. Az Európai Kémiai Ügynökség például már 2008-ban a mérgező anyagok között tartotta számon, miután kiderült, hogy hosszan lebomló tulajdonsága miatt képes élőlényekben akkumulációs hajlamot előidézni. Az Európai Környezeti Ügynökség 2010 óta pedig ennek hatására gyanús anyagként tartja számon, miután bizonyítást nyert még, hogy a HBCD egy a környezetben tartósa megmaradó szennyezőanyag. Ezeknek a szankcióknak a hatására a 2013 májusában megtartott ENSZ konferencián egyszerre 160 ország döntött úgy, hogy betiltják a kérdéses vegyület alkalmazását a jövőben.
Mindez azonban sokak szerint már bőven a 24. órát követően történt, hiszen hangsúlyozandó még egyszer, hogy ma már alig van olyan otthon a világon, amelyben ne találnánk kisebb vagy nagyobb mértékben polisztirol szigetelőanyagot, így a HBCD betiltásával megadtuk az esélyét annak, hogy a jövőben megtisztítsuk a világot ettől a káros anyagtól. Azonban adja magát a kérdés: mi lesz azzal a több milliárd tonna szigetelőanyaggal, amelyek jelenleg is ott vannak az épületeken?
Kíváncsi vagyok, hogy közölt hír hátterében mi a tényszerű igazság.A tudományos vizsgálatok kiterjedtek arra is, hogy a párolgás sebessége,mennyisége egységnyi mennyiség tekintetében mennyi?
Vajon a már épületekbe beépített, burkolt felületek is párolognak?
A HBCD az emberi szervezetben milyen mennyiségben található, milyen mennyiségnél okozhat mellék hatásokat? Hogyan kerül be az élelmiszerekbe a HBCD? Hozzá értők véleményét szívesen elolvasnám.
Engem is érdekelne, hogy okoz-e kárt emberi szervezetben egy beltérben elhelyezett, vakolt, festett, 5 cm vastag EPS (expandált polisztirolhab) vagy ez elenyésző mennyiség?
nos, sokszor szeretnénk tudományos bizonyossággal tudni mindent – de azt mondjuk alapjáraton elfelejtjük, hogy mindegy is mit írnak, számolnak ki a hozzáértők – attól még mi és a gyermekeink folyamatosan ki vagyunk téve ezeknek az anyagoknak, és az elenyésző mennyiség amit naponta több helyen is felveszünk – egy adott ponton majd hatni fog.
és ez így van a mezőgazdasági kemikáliákkal, a fertőtlenítő szerekkel, műanyagokkal, és minden olyan anyaggal amivel elszennyezzük a környezetünket, és ezzel együtt a saját belső környezetünket is – hiszen nem lehetünk annyira naivak, hogy azt higgyük – ja mi buborékban élünk, minket nem szennyez.
Érdekesség az, hogy tűzveszélyességi osztályba sorolása E osztály ami azt jelenti, hogy 2 perc alatt elég, ellobban. Tehát gyorsan égő és homlokzati szigetelés esetén a felette lévő fa szerkezetű is lángra kap és akkor csak a falak maradnak meg a házból. Még a műanyag ablakok is veszélybe lehetnek!
Kedves Kefe!
Az E osztály a nem tűzveszélyes anyagokat takarta régebben.
Most, hogy már csak az anyagoknak van besorolása, szintén ide került.
Próbáld ki inkáb, hogy mit tapasztalsz, ha megpróbálod meggyújtani, mielőtt hülyeséget írsz.
Szerintem ne keverjük az anyagok tűzveszélyességi osztályát az építési termékek tűzvédelmi osztályával. A (régi) tűzveszélyességi osztályoknál az E a nem tűzveszélyes (az A pedig a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes), az építési termékek tűzvédelmi osztályánál az A a nem éghető, az E pedig (mint a hungarocell) a tűzvédelmi szempontból leggyengébb (ill. van F is, de ez annyira gyenge, hogy általában nem is használható, csak különleges megkötésekkel beépíthetők).
Ha az EPS meggyullad, igen intenzíven tud égni; ha nem szakszerű módon lett felhelyezve, igen nagy galibát okozhat, lásd a Greenfell Tower tavalyi esetét.
Ha nem egészséges,akkor miért nem tiltják be a gyártását, értékesítését?
Bár így működne a világunk, akkor nem árulták volna több mint 100 évig büntetlenül az ólmozott benzint, és nem raknák tele az ételeinket olyan veszélyes anyagokkal amiknek semmi keresnivalója nem lenne az emberi szervezetben. Naivitás azt gondolni hogy bárki megóv minket az ipar mérgeitől, amíg egy fillér haszon is van rajta.
A műanyag a legszennyezőbb anyag a világon. Azért nem tiltják be mert sok pénzt hoz a gyártóknak.
A műanyagok szennyezése elaprózódása visszafordíthatatlan károsodást okoz.
Szeretném tudni,hogy mi a terv a majdan lebontott hungarocell szigetelésekkel
EZ EGY TÚLFÚJT LUFI..
MAJD AKKOR FOGLALKOZZUNK VELE, HA MÁR AZ ÖSSZES AZBESZT PALATETŐ ELTŰNT AZ ORSZÁGBÓL..
Az EU-n belül több ország korlátozta illetve betiltotta az EPS felhasználását ! Helyette a kerámiagyöngyös nanotechnológiás szigetelőanyagok alkalmazását javasolják .
Ránk sózzák aranyáron a sok mérget. A legtöbb ember meg örül is neki.
A természetes anyagoknál nincs jobb, ezekkel járnánk a legjobban.
Ezek a műanyag alapú festékek, szigetelőanyagok, matracok stb. mind ölnek csak lassan, csendben ezért nincsenek feleősségre vonva a gyártók.
Aki azt hiszi hogy biztonságban van mert különben betiltanák annak ime pár eset.:
Az ókor óta tudják, hogy az azbeszt palával valami nincs rendben.
“Az érintettek közül már senki sem él, a hozzátartozók viszik tovább az ügyet.” – fasza-
https://444.hu/2019/02/07/meg-kell-ismetelni-az-azbeszt-pert-hogy-kideruljon-felelos-e-az-allam-a-tobb-ember-halalat-okozo-megbetegedesekert
Rákkeltő műanag az IKEA matracaiban:
https://forum.portfolio.hu/topics/rakkelto-anyag-kerult-az-ikea-butoraiba-matracaiba-magyarorszag-is-erintett/26361
lletve nézze meg a Sötét vizeken című filmet!!! A végén tökéletesen leírják, hogy állunk jelenleg.
Az ember lelkiismeretfurdalás nélkül képes mások mérgezésével meggazdagodni.